Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (Centre for European Political Studies, CEPS) új menetrendet javasolt az EU bővítésére, amelynek célja, hogy a kontinens előtt álló geopolitikai, irányítási és politikai kihívásokra megoldást kínáljon. Az Európai Bizottság elé terjesztett terv az államszövetség újabb jelentős keleti bővítését terelné új mederbe, hogy Ukrajna csatlakozása mellett az elhalt, főleg balkáni országokkal folytatott tárgyalásokat is kimozdítsák tetszhalott állapotukból. Az intézményi reform részeként a Magyarország kapcsán gyakran előkerülő vétójogot is elvennék.
Az Európai Parlament szerdán megszavazott állásfoglalásban arra szólította fel az európai uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy csütörtökön kezdődő ülésén döntsön a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és a Moldovával. Azt is írták az állásfoglalásban, hogy negatív következményei lehetnek annak, hogy 2024 júliusában Magyarország veszi át a soros elnökséget.
Az uniós ügyekért felelős miniszterek a spanyolországi Murciában gyűltek össze, hogy megvitassák az Európai Unió jövőjét és az új tagokkal - többek között Moldovával, a Nyugat-Balkánnal és Ukrajnával - való bővítését. A találkozók középpontjában az áll, hogy az EU hogyan tud alkalmazkodni a potenciális új tagok befogadásához és a zökkenőmentes integrációs folyamat biztosításához. Mindez pedig Magyarország és Lengyelország uniós pályafutását is meghatározza.
Egyszerűsített uniós intézményi rendszer, kisebb Európai Parlament, valamint a nemzeti vétójogok megszüntetése szerepel abban az intézményi reformtervezetben, amelyet a francia és német kormányok mutatnak be kedden. A berlini-párizsi paktum négy különböző szintbe sorolná a tagállamokat, ha nem sikerül áttolni az alapszerződések módosítását. Az első kategóriában lévő országoknak lenne tényleges beleszólásuk a legfontosabb ügyekbe, a többi tagállam lényegében sok témánál a partvonalról kiabálhatna csak be. Magyarország lehet az egyik nagy vesztes.
Ursula von der Leyen az EU állapotáról szóló szerdai beszédében egy politikai bravúrral talált egyetlen mondatot, amelyet minden szereplő a maga kedve szerint értelmezhet az egész államszövetségét meghatározó intézményi reform vitájában. Az Európai Bizottság elnöke bár azt mondta, hogy támogatja, hogy a hatalmi és döntéshozatali egyensúlyon változtasson, de óvatosan hosszútávú folyamatot ígért az uniós alapszerződésekről szóló változtatások kapcsán. Ezzel együtt is új politikai eszköztár keresésére kényszerítheti Orbán Viktort és kormányát az EU-s tárgyalásoknál: a tanácsi vétójog elvesztése, az Európai Parlament jogköreinek bővítése mind olyan pontok, amelyek ellentétesek a magyar kabinet irányvonalával. Bóka János EU-ügyi miniszter már jelezte is, hogy ellenzik az intézményi reformot.
Anna Lührmann német és Laurence Boone francia Európa-ügyi miniszterek szerint Franciaország és Németország optimista a tekintetben, hogy idén részleges intézményi reformot hajtanak végre az Európai Unióban. A két ország vizsgálja annak lehetőségét, hogy az egyhangú szavazásról a minősített többségi szavazásra térjenek át olyan területeken, mint a külpolitika és az adózás, hogy az EU agilitását növeljék az új tagok felvétele előtt. A minősített többségi szavazásra való átállás az Orbán Viktor vezette magyar kormány vétófegyverének hatástalanítását jelenti.
Az Európai Unió országai hétfőn nem tudtak megegyezni a blokk villamosenergia-piacára tervezett új szabályokról, mivel vita alakult ki a szénerőművek támogatásának kiterjesztésére irányuló javaslat kapcsán - írja a Reuters.
Egyhangú döntés helyett minősített többségi döntéshozatalra kellene áttérni a közös adópolitika egyes területein az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsban a hatékonyság növelése érdekében - írta vitaindítónak szánt keddi közleményében az Európai Bizottság.
Ott lett volna a most csütörtöki díjátadó ünnepségen a nagy lehetőség, hogy Angela Merkel német kancellár végre nyilvánosan határozottan elköteleződjön az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott uniós reformlépések támogatása mellett, de mégsem tette, ez pedig újra az euró esését hozhatja a következő hónapokban - mutat rá elemzésében a Commerzbank.
Franciaország után rövidesen Németországban is elindul az Európai Unió jövőjéről szóló társadalmi párbeszéd és a reformtervek megvitatására fontos esemény lesz egy a június közepi közös német-francia kormányülés, aztán a június 28-29 EU-csúcsig elkészülnek a közös reformtervek - lényegében ezeket jelezte a következő hetek teendői kapcsán a francia elnökkel közösen tartott mai berlini sajtótájékoztatón Angela Merkel. A német kancellár nem rejtette véka alá, ami egyébként már az elmúlt hetek sajtójelzései alapján is látszott, hogy az EU stabilizálásával, megújításával kapcsolatos francia és német tervek között van különbség, ami miatt van némi súrlódás is. Ez főként abból ered, hogy a németek vonakodnak a jelentős további költségvetési tehervállalásoktól például a mentőalap kapcsán.
Nem kapott nagy figyelmet idehaza az Európai Unió pénzügyminisztereinek legutóbbi, keddi ülésének egy olyan napirendi pontja, ami Magyarország jövőjét is meghatározhatja. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig az eseményen felvázolta a magyar kormány határozott álláspontját az eurózóna mélyítésével kapcsolatos elképzelésekről.
Kitartott az eddig is szorgalmazott kétsebességes Európa modellje mellett keddi beszédében Emmanuel Macron francia államfő, de közben számos új javaslatot is "bedobott" az Európa jövőjéről szóló gondolkodásba. 2024-re például teljesen egységesítené a német és francia piacot a vállalati adó- és jogszabályok segítségével, közben egységes európai társasági adósávot és ehhez kötött EU-pénzeket is akar, ami a magyar adóelőnyt akár meg is szüntetné, ráadásul sok évtizedes francia tabut megdöntve megváltoztatná a túlzottan bőkezű és nem hatékony uniós agrártámogatási rendszert is. Utóbbi kifejezetten fontos és egyúttal nyugtalanító jelzés a magyar kormányzati agrárstratégia számára is, amely eddig arra épített, hogy a francia agrárlobbi majd "úgyis kikaparja a gesztenyét" például a minél magasabb szinten megmaradó közvetlen (földalapú) támogatási rendszer érdekében.
Közel 1 százalékot ermelkedett a Dow Jones Index.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Minden eddiginél jobban túltolták a sufnituningot.
Kemény válaszcsapást ígért Moszkvának.
Fontos jelentés érkezett.
De van azért kényelmetlenség.
A politikus a költségvetési bizottság kérdéseire válaszolt – miniszterként lehet, hogy utoljára?
